Séta az avasi temetőben

Ez a református temető Miskolc szívében található az Avas-hegy oldalában. Gyönyörű, természetes környezet, több száz éves sírok, ez a hely a város kortörténeti múzeuma. A régi sírokat sok esetben a lassú elmúlás fenyegeti. Kicsit rendhagyó bejegyzés lesz a mai - egy képriport egy temetőről.

 

Az avasi temető mellett lépcsősor vezet fel a kilátóhoz

A katolikusból reformátussá lett templom városunk egyik legrégebbi épülete. Körülötte létesült a temető.

A temető Bortanya felőli kijáratánál is sorakoznak ez egykori sírok táblái....

Nagyon sokat közülük az utak mentén helyeztek el

 

Dátummal ellátott sírkövek sajnos már csak a 18. századtól kezdődően láthatóak. A legrégebbi sírkövekből, síremlékekből a temetői utakat szegélyezve sorban olvashatjuk a még látható feliratokat. Sok egyedi sír és síremlék található a temetőben, amely Miskolc legrégebbi sírkertje. A harmincas években merült fel műemlékké nyilvánítása.

,,Ez a temető, úgy, ahogy van, maga egy kortörténeti múzeum."

(Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas, 200. oldal)

A sírok között járkálva 2-300 évesekre is bukkanhatunk. 1920-ban a temetést beszüntették, fel akarták számolni az egész területet. Ekkor írták le, hogy a legrégebbi sírkő Bakos Balázsé, akinek homokkő sírkövén még olvasható az 1642-es évszám.

 

 

 

 

  

Gyulai Éva szerint is a kezdetektől temetkezési helyként használták az avasi templom körüli területet.

,,Az 1817. évi kataszteri felmérésen (...) Domby Sámuel részletes térképet és hozzá kapcsolódó telekkönyvet szerkesztett. Az Avasi Templom körüli temetőt nem tűnteti fel, helyét üresen hagyja, míg a város többi temetőjét pontosan felméri (...) ami szintén ősiségére mutat, hiszen ez a terület a kezdetektől nem volt része a jobbágyi telekállománynak."

(Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III/1, 92. oldal)

A történészek azt állítják, hogy az első egyházi intézmény az Avason a Szent György kápolna volt - ebben az esetben valószínűleg a kápolna köré is temetkeztek. Találtak az Avas tetőn is sírokat, ahogy a Mélyvölgy utcán is a Kisavason, de kiterjedt temetkezési helyet nem. A kápolna amúgy is messze lett volna lakott helytől egy hegytetőn, ráadásul egy szőlőültetvény mellett, ezért az oda történő "tömeges" temetkezést el is vetették.

 

 Gomba Gyula a városi képviselőtestület tagja volt

 

 

 

 A híres Latabár kripta 

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2023/04/01/egy_ismeretlen_latabar_legenda_nyomaban

 

 

 

 

 Akiknek a torony harangjátékát köszönhetjük

 

Az 1526 előtti időszakról nincs információnk az avasi temetőről, de tegyük azért hozzá azt, hogy nagyon sok egyéb dologról sem. A templomban a legrégebbi sír 1488/89-ből való - még a katolikus időkből -, Miskolczi Ambrusné Illavölgyi Katalinnak és fiának Miskolczi Istvánnak a halálának állítottak emléket. Érdekesség, hogy az 1707. évi ónodi országgyűlésen Rákóczi ellen lázadásra buzdító és ott lekaszabolt Okolicsányi Kristóf és Rakovszky Menyhért, Túróc vármegyei követ is itt van elhantolva a legenda szerint. 

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2023/10/07/tragedia_az_onodi_orszaggyulesen

 

 

 

 

A városépitő polgármesterünk, Soltész Nagy Kálmán családi sírboltja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nevezetes síremlékek a temetőben:

• Apostol Pál (1787-1860), evangélikus püspök
• Butykay József (1828-1900), 1848-as tüzérfőhadnagy
• Csöglei Tóth Lajos (kb. 1800-1852), nyomdász
• Diószeghy család (19-20. század), társadalmi elit
• Horváth Lajos (1824-1911), jogász, országgyűlési képviselő, Miskolc díszpolgára
• Jost család (19. század), cukrász-iparos
• Kun Miklós (1812-1875), 1848-as nemzetőr hadnagy, főbíró
• Latabár-Schabinszky család (19. század) fotó- és színművészet
• Marjalaki Kiss család (19-20. század) tanár, történész, fordító
• Palóczy László (1783-1861) politikus, országgyűlési képviselő
• Soltész Nagy és Tarnay család (19-20. század) társadalmi elit
• Szathmáry Paksi József (1763-1848) püspök
• Szemere család (19-20. század) miskolci politikusok
• Szrogh Sámuel (1763-1829) táblabíró, író
• Váncza család (19-20. század) társadalmi elit
• Zsarnay Lajos (1802-1866) püspök, akadémikus

 

Miskolc legendás családjainak tagjai fekszenek a sírkertben. Az országosan ismert és elismert politikusok, Palóczy László és Szemere Bertalan, a színészdinasztia alapító Latabár Endre, a híres történész Marjalaki Kiss Lajos, a városépítő polgármesterünk Soltész Nagy Kálmán, vagy Horváth Lajos a nagy hírű országgyűlési képviselőnk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A híres Debreczenyi család sírboltja már csaknem az enyészeté. A város leggazdagabb kereskedője volt Debreczenyi Dániel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2010-ben az addigi egyszerű drótkerítést részben beton, részben fa kerítésre cserélték. A tervezője Rudolf Mihály volt, a beruházáshoz uniós forrásokat is felhasználtak.

Ha az ember csak egyszerű sétára indul a történelmi Avason, akkor is megfogja a hely szelleme. Érzi, hogy itt minden fában, fűben, macskakőben, minden síremlékben, kis pincében a történelem, a hely szelleme lakozik.

Nagy kár, hogy így eltékozoljuk ezt azt egyedi adottságot, amit e hely szelleme rejt. A híres házsongárdi temető hasonló környezetben, hasonló adottságokkal rendelkezik, csak nagyobb léptékben. Annak csodájára járnak, ezt jelenleg inkább elkerülik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Szemere Bertalan családi sírboltja 

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2018/02/17/a_kormanybiztos_miniszterelnok_a_korona_elrejtoje

Itt nyugszik Dr. Horváth Lajos, Miskolc díszpolgára 

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2019/10/08/horvath_lajos_470

 

Palóczy László nyughelye 

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2017/10/07/paloczy_laszlo_aki_a_haza_halajat_kierdemelte

 

 

Források:

 

Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas

acenter.hu - Avasi református temető

Reggeli hírlap

miskolc.hu

Wikipedia - Az avasi templom

Dobrossy István: Miskolc város védett síremlékei

Gyulai Éva: Az avasi temető nyolc évszázada

Református templom és temető a miskolci Avason című könyv

miskolciszemelvenyek.blog.hu

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III/1