Egy pohár vörösbor mellett gondolkodom azon, hogy mit,vagyis, hogy miről írjak.
Sajnos nem mindig jön az ihlet.
Írok a csipkebogyóról.
Pirosszín bogyók ülnek a tüskés ágakon.
Mosolygós orcájukon nincs ránc. Hivalkodó piros izzással köszöntenek és a kabátom mindig beléakad tüskés karjukba, ha a közelükbe megyek. 
Nem sokáig mosolyogtok vadrózsa gyermekei, jön a fagy ő pedig oly ügyesen furakszik be a kampós tüskék közé is, hogy hamar ránccal díszíti piros köpenyetek.

Hát, vagy valami ilyesmi. :)

A csipkebogyó nagyon sokrétűen felhasználható gyógynövény, amit az év ezen szakaszában szoktak gyűjteni. Ebben főként az játszik közre, hogy ilyenkor érik. 

Van egy instaoldalam, nézzetek be oda is. hegyenjaro néve megtaláltok.