Két kis piros koktélparadicsom. Idén ők voltak az első értékelhető terméseink. Ők nyitották meg hivatalosan is a szezon második felét számunkra. Ez a második fejezet sok mindenre választ ad. Elég volt-e a gondoskodás?Elég volt-e a belefektetett idő? Érdemes-e egyáltalán a vesződség? Ezekre a kérdésekre kb. június végétől,nagyjából október közepéig megkapjuk a választ. Addig gyűjtjük a tudást,tapasztalunk és hagyjuk, hogy a kert és a gyümölcsös ott csípjen el minket ahol a leggyengébbek vagyunk.(Időhiány,lustaság..stb.)
A két kis apróság után aztán sorban jöttek az első termések. Cukkinik,paprikák a fügéből is beérett pár és ma egy nektarint is sikerült elfogyasztanom. A paradicsomtövek 2 méteres óriásokká nőttek, telis tele zöld paradicsomokkal,vagy épp sárgán ragyogó virágokkal. A bio idén nem jött össze, mert 2x is permeteznem kellett, mert a paradicsom megbetegedett, a paprikákon pedig tetvek jelentek meg. Minden szépen rendbejött.
Az almafákat gyakrabban fújtam,de néha úgy látom, hogy ha nem permeteznék akkor is ilyen betegek lennének. Valami nincs rendben. Vagy a permetszer nem olyan, mint régen,vagy én bénázom, nem tudom.
(Bár több ismerős is panaszkodott a "szerek" minőségére, de, hogy ebben van-e valami azt mindenki döntse el saját tapasztalása alapján.)
Több bejegyzésben is volt szó a zsákos krumplikról. Hatalmas szárakon, mérges zöld levelek. Hát igen, a zöldje most szebb volt, mint az alja. 15 szemből lett egy kb fél vödörnyi. Kicsit többre számítottam,de azt hiszem első próbálkozásra nem is rossz.(A képek köz majd láthatjátok.)
A hétvégén szerintem csinálok egy másodvetést. Föld van,zsákok vannak,vetőburgonya is, szóval mit veszíthetek.
Az első termést már el is fogyasztottuk. Tepsis burgonya lett, a sült csirkealkatrészek mellé.
Többször leírtam már,de szerintem nem elégszer, hogy mennyire jó érzés az amikor az ember a saját maga által megtermelt dolgokból tud ételt készíteni magának. A rántott cukkini,vagy épp ugyanez a tökfajta csak darált hússal töltve, a tepsis burgonya, vagy épp csak egy kósza zöld paprika amit a a margarinos kenyér mellé eszünk. Mind-mind sokkal finomabbak, mert mi termeltük és a saját munkák által került a tányérunkra.
A naplemente fotót a kemendi hegyről lőttem. (Telefonnal persze, azért ilyen a minősége.)
Hegyibúcsúztunk. Fennalvás/hideg italok/jó kaja/baráti társaság <3
Majd kattintsatok a képre a többi képért. :)
Nézegessétek meg a régebbi bejegyzéseket is és kövessetek instán hegyenjaro néven megtaláltok.