Több bejegyzésben is volt róla szó,hogy számos gyümölcsfával rendelkezem, a birtokokon. Ezek több fajta fák,körte,szilva,barackok(baracok),almák. Az almafáim öreg fák. Nagy részüket a heggyel együtt vettem,de nagyon sok fát, főleg a fater hegyén, már én telepítettem.
Számomra egy különleges érzés amikor látom, hogy fejlődnek a növényeim. Az új hajtások,az évről évre szaporodó levelek, az első virágok és azokból az első termések.
Szívmelengető büszkeséggel tölt el az, amikor a saját magam által ültetett fa termésébe beleharapok,vagy amikor felhajtok egy kupicával a saját gyümölcsömből készült pálinkából.
Persze a nehézségeket is említsük meg. A vadkár,fagykár,betegségek,de például amikor '19-ben csutkára vert mindent a jég, legszívesebben elsírtam volna magam. Kellett idő amíg elfogadtam, hogy ezek szerves részei ennek, nem lehet minden év jó év, sőt, ritkább az amikor minden összejön.
De miért is kell szót ejteni a gyümölcsfákról február elején?
A metszés még odébb van, az őszi lemosó pedig már emlékezetem ködébe veszett.
Enyhe volt a december vége és a január is. Év végén ezért sort kerítettem arra, hogy a fákat ellássam egy kis szerves tápanyaggal, magyarul beganajoztam őket.
Marhatrágyát sikerült szereznem, ezért hálás köszönetem Balaskó Gergő úrnak.
Készítettem pár képet, tekintsétek meg őket, ha van kedvetek.
