Június közepén a nyár hajnalán kicsit vegyes érzelmekkel viszonylok az időjáráshoz. Egy hosszabb esős periódus után vagyunk megint. Tavaly ilyenkor már javában tombolt az aszály,idén pont az ellentettje, legalábbis eddig. A hegyen jártomban-keltemben olyan érzésem támad, mintha a zöld pokolban járnék. A levegő párás, meleg a növények mérges zöldbe öltözve jelzik, hogy nekik épp megfelelő ez a időjárás. Mindamellett, hogy sok volt az esőből egy kicsit, jobb ezt látni, mint tavaly az aszályban sínylődő, az életéért küzdő vegetációt. 
Érdemes most tenni egy sétát a zalaistvándi hegyen.  Vadvirágok,élénk színek, a zöld minden árnyalata, madárcsicsergés amit elnyom a damilos kasza, amint a motoros permetezővel próbálják túlkiabálni egymást. :D
Sok mindent nem csináltam én sem fenn. Damiloztam és motoros permeteztem, majd pedig a jó gazda szemével tekintettem végig az eredményen. 
Itthon kertészkedtünk többet. A magas ágylásokban nő(nől) a paprika,a zsákokban a krumpli, de a legszebb a paradicsom, ami szabad földben növekszik. Ültettem cukkinit is,de ez sajnos a csigák kedvence lett,így eléggé magasfokú létbizonytalanság jellemzi és van egy évről évre visszatérő tormabokor is, ami idén elképesztő méreteket kezd ölteni. Remélem a kép majd visszaadja valamennyire. 

Amúgy meg itt a kánikula. :)