Már sok éve ,hogy nő egy csokor gesztenye fa a birtok alsó felén. Még magról keltek, az öreg gesztenye fa magjáról.

Az öreg fa tönkrement és már sajnos a hamuját is rég elfújta a szél. Hideg teleken adott melengető reményt a tavaszra. :)
Régi emlékeimben,a hideg esték melegében és elhullajtott magjai örökében él tovább a nagy öreg, úgy mintha egy régi ismerős volna.

Évekig csak nőttek a fácskák és ha hoztak is termést az satnya és hasztalan volt. 
Nem is szántam nagy jövőt nekik, ezért ültettem egy birsalmát a közvetlen közelébe, hogy majd megerősödik, akkor a gesztenye megy,a birs marad. 
Idén változott a helyzet, de gyökeresen, mert egyik kódorgásom során észrevettem, hogy a gesztenye végre szép termést hozott. 
Látszottak ugyan a gubók korábban is,de most végre szép termést rejtettek.Így hát Tímeástul,gyermekestül, vödörrel a kézben ment a család gesztenyét szedni. (A gyermek életkori sajátosságból még nem megy,hanem viteti magát. :D ) Sült a finom gesztenye és volt nagy öröm mert,ha enni nem is, de sülő gesztenye illatát mindenki szereti.

Alább nézzetek egy pár képet és a kommentárokat is olvassátok. :)