"Alszik a pergő búzaszemekben a nyár"

Alszik az az utolsó üveg bodzaszörpben a pincében,az ecetes uborkában,a körtebefőttben és a lekvárban. Alszik az emlékekben,a teraszon üldögélésben,a grillezésekben és a gyerekek mosolyában.
Szempillantásként telt el a nyár. Esőverte, napsütötte,szúnyog csípte hónapok voltak. Az ember amennyire várja minden éveben olyan gyorsan száll el. Belopakodik a mindennapokba az ősz, a rövidülő napok, a sárguló levelek és a lassuló természet. Jön a szüret,pirosodik az alma, kéken mosolyog a szilva a fákról majd az üvegekből.
Persze a a szeptember szereti nyárnak álcázni magát... Meleg nappalokkal,édes gyümölcsökkel, az utolsó pirosló paradicsomok mosolygásával,de nap már később kel és a naplemente is teljesen más fényjátékot ad.
Szarvasok bőgnek és elindult a vadászati szezon is. 
A hegyen ilyenkor beindul az élet. Mindenki tervezi a szüretet, forrázzák a hordókat és jósolgatnak, hogy mennyi és "hány fokos" lesz. Idén sajnos, mint minden más gyümölcs a szőlő sem lesz nagy siker és ilyenkor mindig marad a bizakodás az elkövetkező esztendők bővebb termései iránt.
Nekem egy tő szőlőm van, azon bő a termés. :)

Szedtem almát,körtét szilvát,csípős paprikát. Készült belőle ez-az,de ezekről majd következő posztban.Lesz róluk kép is, meg valami terjengős szöveg.  :)

Nézegessétek a korábbi posztokat is, ha van kedvetek. Kövessetek instán. Hegyenjaro néven megtaláltok.